Hogyan fejtik ki hatásukat a védőoltások?

A vakcinák az immunrendszer egy vírusra vagy baktériumra adott válaszának stimulálásával fejtik ki hatásukat. Ez egy „memóriát” hoz létre az immunrendszerben. Az immunmemória segítségével a szervezet képes „emlékezni” egy bizonyos vírusra vagy baktériumra, és megvédeni magát ezzel a vírussal vagy baktériummal szemben, valamint megelőzni az általa okozott betegséget.

A legtöbb vakcina a vírus, illetve baktérium legyengített vagy inaktivált (elölt) formáját tartalmazza, vagy a vírusnak, illetve baktériumnak egy kis részét, amely nem képes betegséget okozni. Ezt hívják antigénnek.

A vakcina beadásakor az immunrendszer idegenként azonosítja az antigént. Ez aktiválja az immunrendszer sejtjeit, hogy elpusztítsák a betegséget okozó vírust vagy baktériumot, és ellenanyagokat termeljenek vele szemben.

A vérben, a csontvelőben és az egész szervezetben aktiválja a T-sejteknek és B-sejteknek nevezett immunsejteket is.

Később, ha a beoltott személy érintkezik a természetes vírussal vagy baktériummal, az immunrendszer emlékezni fog rá.

Ekkor képes lesz megfelelő ellenanyagokat termeli és gyorsan aktiválni a megfelelő immunsejteket, hogy pusztítsák el a vírust vagy baktériumot. Ez a beoltott személyt megvédi a betegséggel szemben.

A különböző vakcinák különböző szintű védelmet nyújtanak. A védettség időtartama attól a betegségtől is függ, amellyel szemben a vakcina védelmet nyújt. Egyes vakcinák csak rövid ideig képesek védelmet nyújtani egy bizonyos betegség ellen, és adott esetben emlékeztető adagokra is szükség lehet, míg más vakcinák esetében a védettség egy életre szól.

A védőoltás nem csak azokat védi, akik megkapták a vakcinát. Azáltal, hogy csökkenti a fertőzésnek való kitettség kockázatát, közvetve védi a közösség oltatlan tagjait is, például a koruk miatt nem oltható gyermekeket vagy a legyengült immunrendszerű személyeket.

Ehhez a közösségi immunitáshoz (más néven nyájimmunitás) az szükséges, hogy egy adott területen elegendő számú személy legyen beoltva.

Ezzel szemben azok, akik azáltal válnak immunissá, hogy elkapják a természetes betegséget:

  • másokat is kitehetnek a betegségnek
  • a betegség súlyos szövődményei kockázatának tehetik ki magukat.
How vaccines work
1. Antigén 2. Antitestek 3. Immunválasz

Fehérjealapú vakcinák

A fehérjealapú vakcinák egy vírus vagy baktérium kicsiny fehérjetöredékeit tartalmazzák, amelyeket az immunrendszer idegenként ismer fel.

Ezek közé tartoznak jól bevált, például az influenza, a tetanusz és a szamárköhögés elleni vakcinák.

Ezek a vakcinák gyakran a vírus felszínéről származó fehérjéket tartalmaznak. A vírus esetében ezek a fehérjék teszik lehetővé a vírus számára, hogy emberi sejthez kötődjön, és megfertőzze azt. A vakcina esetében azonban a laboratóriumban előállított fehérjék csak stimulálják az immunrendszert, de nem okoznak fertőzést vagy betegséget.

A fehérjealapú vakcinák gyakran tartalmaznak adjuvánsoknak nevezett anyagokat. Ezek erősítik az immunrendszer vakcinára adott válaszát, és növelik a védettséget.

A fehérjealapú vakcinákat hosszú évek óta használják.

A közelmúltban az Európai Unió (EU) új fehérjealapú vakcinákat engedélyezett, köztük a Covid19 elleni vakcinát.

mRNS- és vírusvektor-vakcinák

Az mRNS- és a vírusvektor-vakcinák fehérje helyett utasításokat tartalmaznak, amelyek az emberi sejteket az antigénfehérje előállítására vonatkozó információkkal látják el. Ezek az utasítások a következő két forma egyikében jelennek meg:

  • egy hírvivő ribonukleinsavnak vagy mRNS-nek nevezett molekula;
  • egy ártalmatlan „vektor”- vagy hordozóvírusban található genetikai információ, amelyet úgy módosítottak, hogy ne tudjon betegséget okozni.

Amikor valakit beoltanak egy mRNS- vagy vírusvektor-vakcinával, a szervezet bizonyos sejtjei elolvassák az utasításokat. Ezek a sejtek ezután rövid ideig termelik az antigénfehérjét, mielőtt az mRNS-t vagy az ártalmatlan vírust lebontanák.

Az immunrendszer a szervezet saját sejtjei által termelt antigénfehérjét idegenként ismeri fel, így aktiválja az immunsejteket és ellenanyagokat hoz létre.

A kutatók évtizedek óta dolgoznak az mRNS- és vírusvektor-vakcinák fejlesztésén, és a 2010-es években jelentős előrelépéseket tettek.

2020-ban, a Covid19-világjárvány kezdetén tett további erőfeszítéseknek köszönhetően az EU-ban engedélyezett első négy Covid19 elleni vakcina mRNS- vagy vírusvektor-vakcina volt.

Ezekről a vakcinákról és az EU általi engedélyezésükről további információk állnak rendelkezésre: Covid19-vakcinák

Type of content
Page last updated 6 ápr 2022